T A R A R T I S T

Elsősorban nem a korszerű digitális fényképezőgépekkel készült felvételekről van szó, hanem a számítógép valamely képalkotó grafikai programjával, a monitoron, szűz lapon előállított, illetve "megrajzolt" és "megfestett" alkotásokról beszélek. Persze olyan munkáim, kísérleteim is vannak melyek a mobiltelefonommal készült többé kevésbé jó felvételeket művészivé, valamit kifejezővé alakítom, megfelelő képi manipulációkon keresztül addig-addig módosítom, amíg azt nem érzem, hogy feltöltődött valami új sajátos és egyedi vizuális tartalommal. Persze tudom és látom, hogy a NET-en fantasztikusnál fantasztikusabb képek garmadái  sorakoznak,  melyeket kiváló alkotók hoztak létre, most már 3D-ben is, de nekem a saját harcomat kell megvívnom a  lehetőségekkel,  hisz alig egy-két éve ismerkedtem meg a számítógéppel, és annak jobbnál-jobb programjaival.

A számítógépes festés rajzolás, képalkotás lehetősége végtelenek és kimeríthetetlenek. Ami a szem-szájnak ingere még végiggondolni is hátborzongató a lehetőségeket. Mire nagyjából megismerném egy adott program lehetőségeit, már jön is az újabb verzió, hatalmas varázslatokkal.

A digitális alkotás azért attól igazi, hogy a művész nem elsősorban a programokban beépített mintakollekciót, sablonokat stb. használja, hanem lehetőleg ebben is újat alkot, mintha hagyományos ecsetet, vagy más eszközt fogna  a kezében. Természetesen jól jön a sok kényelmes funkció, akár a színekkel kapcsolatos transzformációk, mélység és tónusbeállítások, a felületek valamilyen anyagszerűségének kialakítása és még sok ezer lehetőség. Itt is az az igazán profi, ha valaki mondjuk egy fa-felület kialakításánál nem egy fafelület fotót illesztbe, hanem megrajzolja azt, saját kis kezével.

Persze egy kicsit más a helyzet amikor valamilyen digitális fotó felvételt veszek kiindulási alapként, és azt alakítom tovább a létrehozandó alkotás céljainak megfelelően. Itt nem a valaminek a megrajzolása a tudomány, hanem a kifejező képi összefügések felismerése, azok előnyös kiemelése, transzformálása a mondanivaló legoptimálisabb közvetítése érdekében.

Lehet ötvözni a kétféle megoldást, egy fotó alapot felhasználva, azt tovább is rajzolhatom, ha úgy gondolom, hogy még nem tartalmaz elég képi információt vagy valahol egy kompozíciós hiányosságot kell korrigálnom, pótolnom, vagy éppen felesleges valami, így hát kitörlöm, átalakítom.

A digitális képalkotás sok lehetősége közül az egyik az, hogy egyazon képet, némi beállítással és egy kattintással teljesen más színvilágra állíthatok át, vagy a képnek csak egy részletére több variációt is elkészíthetek. Ezen a módon ugyanannak a képnek több hasonló, talán külön-külön is kiváló de mégsem azonos, mutációit hozom létre. Ezeket aztán szerepeltethetem önállóan is,  de csoportosan, sorozat gyanánt. Az albumban erre is találunk példát.